Kiüresedettnek érzem a tájat. Egyetlen egy, a magányos város. Az örömtelen terem a teremben. Érzem, ahogy vérzem a térben a vérben. Kétely-métely mérgez. A mérgező, a feledtető, a temettető. A sirattató... Makacs, mogorva, makrancos madár mereng. Ablak nyílik a lelkedbe, ami a szemed. Szél lesz szerelmes septiben növekedve, elengedve, ezután. Koros katona kéteset karattyol. Mit mondhatna ma? Hallhatod-e holnap? Zavaros a szívem tavának vize...
Zavaros
2009.04.08. 21:01
Címkék: ... 2009 sziv tel magany erzes szel erzelem
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://semmisem.blog.hu/api/trackback/id/tr531054645
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.