A második évezred kilencedik évének, a tavasz első harmadában és három napja a születésem 18. "ünnepétől" helyezkedik el ez a nyugodt, délutáni óra.
Ha fel kell tennem magamnak egy kérdés, akkor talán azzal kezdeném,hogy: "Mit álmodtál?"- ... álmodni, milyen gyönyörű szó!De sajnos a mai hajnalom nem volt birtokában egyetlen álomnak sem.Csak pár órácskát aludtam. - A következő kérdésem azt tudakolná,hogy: "Mit érzel most?" - Ez elgondolkodtató kérdés, épp ez vele a legnagyobb baj,mert itt nem gondolkodásra, hanem felismerésre van csupán szükség, a saját érzelmek felismerésére! Szóval, a kérdésre válaszolva: Picikét álmoskásan, enyhén gyötrő fejfájással boldognak hiszem magam... - Ohhh, boldogság!
Csodálatos a szabadban, a korai tavaszban! Lágy szellő simogatja a szomorú fűz bánatos lombját,ágait, és leveleit. Záporok,esők hussanak el a hetek napjain,tündérországbeli!Nemsokára minden Zöldbe borul,felveszi a tavasz-köntösét a természet, a táj! Ez az amit nem lehet kihagyni!Séták a szabadban, hűvös esték forró ölelése, hideg éjek fagyos lehellete,madarak éneke,tücskök ciripelése,A Mindenség!Ez a <<kimondhatatlan!>>...